Manapság szerencsére rengeteg alternatívát nyújtanak nem csak az erre szakosodott élelmiszerboltok, hanem az egyszerű szupermarketek polcai is, ezáltal megkönnyítve a bizonyos egészségügyi okok miatt gluténmentes diétára kényszerülő emberek mindennapjait. A gluténmentes táplálkozás okaival kapcsolatban valószínűleg sokak számára nem egyértelmű a kép, emiatt jelen írásunkban az alábbi kérdéseket érintjük: a cöliákia jelentése és szinonimái, tünetei és formái, a glutén szerepe a betegségben, a gluténmentes diéta alappillérei.
A cöliákia kialakulása és a glutén szerepe
A cöliákia – más néven gluténszenzitív enteropátia, nem trópusi sprue, gluténérzékenység (helytelenül akár lisztérzékenységként is találkozhatunk vele) – az egyik leggyakoribb ételintolerancia. Előfordulását tekintve hazánkban igen gyakori, az érintettek között sokkal több a nő, illetve bizonyos betegségekhez (Down- és Turner-szindróma, 1-es típusú cukorbetegség) gyakrabban társul (1). Korábban úgy vélték, hogy csak gyermekeket érint, azonban idővel bebizonyosodott, hogy ez nem igaz: bármely életkorban előfordulhat. A cöliákia egy olyan genetikai alapú, autoimmun betegség, amely a vékonybelekben található bélbolyhok fokozott pusztulásával jár, ezáltal pedig bizonyos tápanyagok nem tudnak felszívódni ezeken a bélbolyhokon keresztül a szervezetbe. A betegség kialakulásához három dolog együttes megléte szükséges: a genetikai hajlam, a glutén és a szervezet által a glutén ellen termelt autoantigének (például transzglutamináz). A glutén a gabonafélékben található fehérje, amelynek egyes alkotórészei, különösképpen az alfa-gliadin vékonybélnyálkahártya-károsító hatást fejt ki. Ez a hatás majdhogynem teljesen független a bevitt glutén mennyiségétől, ezért ajánlott a teljes gluténmentesség gluténérzékeny betegeknek. A betegség megjelenését számos tényező befolyásolhatja, mint például a gabona milyensége, a búza gluténmennyisége, az anyatejes táplálás hossza, a tehéntej adásának kezdete, egyes kórokozók hatására a módosult immunválasz (2).
Klinikai formák és tünetek
Négy klinikai formát különböztethetünk meg (1, 2). Az első a klasszikus, tünetet okozó forma. Jellemzően gyermekkorban kezdődik, és a nem megfelelő tápanyag-felszívódás miatt hossz- és súlynövekedési zavarok, fogyás, különböző hiánybetegségek (vashiányos vérszegénység) jelentkeznek az általános tünetek mellet: puffadt has, nagy térfogatú, laza és világos széklet, vizenyő. A felnőttkorban jelentkező formájánál is hasonló tünetek jelentkeznek: hasmenés (laza, világos, bűzös, fényes, nagy tömegű széklet), hasi feszülésérzés, fogyás, vizenyő, vérszegénység, kalciumhiány, egyéb vitaminhiányok. A második forma a tünetmentes, ún. „csendes” cöliákia. Ahogy az elnevezéséből is kiderülhet, nincsenek klinikai tünetek, de a vékonybélbolyhok károsodásai kimutathatók, illetve az antitestteszt is pozitív. Ebben az esetben is szükséges a teljes gluténmentes diéta, hiszen a tünetek hiányától függetlenül (vagy enyhe lefolyás mellett is) károsodik a vékonybélfal, és a tápanyagok nem tudnak kellő mértékben felszívódni. A harmadik a nem típusos forma, ahol hiányozhatnak az emésztőrendszeri tünetek, de a vékonybél falának eltérései megtalálhatók esetenként – mindez ismert ok nélkül, bármikor kialakulhat. Végül a negyedik forma a befolyásolhatatlan, ún. refrakter cöliákia, amikor vissza-visszatérnek a tünetek, a betegek elmondása alapján a diéta ellenére is akár. Legtöbbször a helytelen diéta vagy egyéb ételintolerancia, hasnyálmirigy-betegség, limfóma állhat a háttérben.
Azonban nem csupán cöliákiás betegeknél jelentkezhetnek „cöliákiás” tünetek. A gabonaallergia nem egyenlő a gluténérzékenységgel, hiszen gabonaallergiában egy bizonyos gabonafélével szemben alakul ki allergiás reakció, és ezáltal a kezelése sem a gluténmentesség, hanem az adott, tünetet kiváltó gabonaféle kerülése. Egy másik megemlítendő kórkép az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma (3). Azért kell itt írnunk róla, mert a gabonafogyasztás sok esetben cöliákia-szerű tüneteket okozhat, azonban itt nem a glutén okozza a bajt, hanem egy teljesen más anyagok, egyes szénhidrátok – így ismételten nem a gluténmentesség a kezelés fő eszköze (bár valóban enyhítheti a tüneteket), hanem az egyéni, személyre szabott diéta. A harmadik betegség a cöliákia kapcsán az ún. nem cöliákiás gluténérzékenység. Szintén hasonló tüneteket okoz, mint azt láthattuk a gluténérzékenységnél, azonban a mai napig nem tisztázott még pontosan, mi is okozza ezt a tünetegyüttest, így a specifikus kezelés is várat még magára.
Szűrés és kezelés, a gluténmentes diéta
Egyrészt az igen kellemetlen tünetek miatt, másrészt a kezeletlen cöliákia okozta következményes állapotok és betegségek megelőzése miatt szükséges kezelni a gluténérzékeny betegeket. A vékonybéldaganatok, különösképpen a limfóma az egyik igen súlyos szövődmény, melynek kockázata akár százszoros is lehet kezeletlen gluténérzékeny betegekben. A szűrés fokozott kockázat esetén – például cöliákiás betegek első- és másodfokú hozzátartozói – tanácsolható, mely egy vérvizsgálat formájában történik, azonban ha tünetek is vannak, vékonybél-biopsziát is szükséges végezni.
Ejtsünk néhány szót a kezelésről, vagyis a diétáról. Mivel autoimmun betegségről van szó, ez azt jelenti, hogy a tüneteket kiváltó hatás megszüntetésére ez a bélboholypusztulással járó folyamat megáll, és regenerálódni kezd a vékonybél fala. Ez a regeneráció eléggé lassú, azonban a diéta pontos betartása elengedhetetlen a teljes tünetmentességhez. A gluténmentes diéta elkezdése és felügyelete mindenképpen orvosi és dietetikus figyelmét kívánja, hiszen megannyi buktatója van a diétának annak ellenére, hogy elsőre talán könnyen betarthatónak és egyszerűnek tűnik. A glutenerzekeny weboldalon magyar nyelven számtalan igen hasznos információ érhető el az érdeklődők és az érintettek számára egyaránt (4). Nézzünk néhány olyan élelmiszert, amelyeket tilos fogyasztani gluténérzékeny embereknek: búza minden formában (liszt, búzacsíra, korpa), árpa, rozs, zabfélék; feldolgozott és több összetevőt tartalmazó élelmiszerek: sörök, kenyerek, torták és piték, édességek, müzlik, krékerek, szószok, maláta, tészták, vagdalthúsok, saláta- és levesporok, kakaó, felvágottak, fűszerezett szárazételek (rizsek, készköretek), instant kávé stb. A megengedett ételek közé sorolandók a rizs, kukorica, burgonya, hajdina, babok, borsó, friss gyümölcsök és zöldségek, húsok, halak, tejtermékek. A szigorú gluténmentes diéta sajnos egy élethosszig szükséges cöliákiás betegeknél és érdemes az esetleges kockázatokra is odafigyelni, mint például az egyes hiánybetegségek (vas, kalcium, rostok, tiamin, riboflavin, niacin, folsav). A hátrányok mellett azonban előnyei is vannak ennek a diétának (a tünetek mérséklése, megszüntetése mellett): súlycsökkenés, jobb általános fizikális állapot, egészségesebb emésztőrendszer, fokozottabb fizikai aktivitás (5). Végül néhány praktikus tipp gluténérzékenyek számára. Tároljuk külön a gluténmentes és glutént tartalmazó élelmiszereket, megelőzve a keresztkontaminációt. Tartsuk tisztán és elszeparálva főzőedényeinket. Mindig tájékozódjunk a megvásárolandó vagy elfogyasztandó élelmiszer címkéjén a gluténtartalmat illetően! Az Európai Unió Európai Közösségek Bizottsága által kiadott 41/2009/EK rendelet értelmében az élelmiszerek a „gluténmentes” megnevezést akkor viselhetik, ha „gluténtartalmuk a végső fogyasztó számára értékesített alakban nem haladja meg a 20 mg/kg mennyiséget” (6). Ennek értelmében legyünk körültekintők, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk.
Webshopunkban szintén külön csoportban találhatók a hivatalos szervezet által bemért és vizsgált, gluténmentes termékeink, melyet gluténérzékeny vásárlóink is biztonsággal fogyaszthatnak. Ilyenek például a VitaMed Prémium ízületi komplex kapszula, az antioxidáns komplex kapszula, a noni kivonatot tartalmazó kapszula, a ginkgo biloba kapszula és még számos étrend-kiegészítő termékünk.
Felhasznált irodalom ITT található!